Újabb jó hír!!
Emlékeztek még, hogy írtam, hogy az agy alapi mirigyem által termelt hormonszintem 800 körüli értéket mutat, míg a normális 100 körül van? Most hívtam a dokit a múlt heti vérvétel eredményéért, és már 290-re csökkent!! Azóta ráadásul növeltük a gyógyszer adagot, és este már felet veszek be egy hete. Ezaaaazzz!! :)

utak és tervek

Ez a 2015 eddig elég jól indul a számunkra (gyorsan lekopogom kop-kop-kop)! Például jött egy Dubai-i álláslehetőség a kutyasulin keresztül; egy panzióhoz keresnek Tükör-szemléletes vezetőt. Ráadásul nem csak panzióztatással kell foglalkozni, hanem oktatással is, amiért plusz juttatást kapsz az egyébként európai szintű fizu (és tb meg minden egyéb járulék) mellett. Maximum két kutyát vihetsz magaddal (de bizonyos fajták ki vannak tiltva, mint pl staffi, pitt bull). Ja, és jövő hónapban már indulna is veled a repülő.

Átbeszéltük a dolgot Bével A-tól Z-ig. Igen, elég vonzó ajánlat, de Dubai nem a mi városunk. Arab lakta. Zsúfolt (New Yorkba sem mennék egy hétnél többre), "szemben" Irán...
Ehhez még gyúrok egy icit inkább. Még inkább koncentrálok a kutyasulira, és ha már segítőkutyánk nem lesz, akkor valsz belevágunk, hogy pár napos panzióztatást vállalunk (kizárólag ivartalanított kutyákat), amiből a rengeteg tapasztalat mellett bevétel is csurran-cseppen majd.

És ha majd megint lesz egy hasonló lehetőség (miért ne lenne, hisz már Dallasban is van kutyasulink!), és egy vonzóbb országba (mondjuk Canadába :P), akkor azonnal lecsapunk rá.

Etretat

Februárban szeretnénk meglátogatni Ádámot és Fannit, akik már épp elég régóta élnek Bécsben ahhoz, hogy most már kínosnak érezzem, hogy még csak egyszer utaztunk oda, akkor is az Európa-túra kapcsán, egyszer oda, másodszorra visszafelé, de akkor is nagyon kevés időt tudtunk együtt tölteni (Ádámmal konkrétan csak perceket).

Idén nyárra két lehetőséget tartunk talonban: betervezünk egy bringa túrát vagy pedig meglátogatjuk Bé húgát Aberdeenben (vicces, hogy anno ezzel a városkával írtam egy történetet, másodmagammal :) ). Előbbi esetben Észak-Franciaország a tervezett úticél, azon belül is Etretat-ot nagyon szeretném látni. Sok festőt megihletett ez a hely, Monet több festményén is szerepel. Gyönyörű sziklás tengerparti rész, amit elefántormánynak is hívnak, mert az a kis szikla-nyúlvány pont úgy néz ki :)

Ha viszont másképp alakul, és a büdzsé úgy engedi, akkor a második variáció lép életbe, vagyis kilátogathatunk Olgához egy hétre Skóciába, és végre megvalósulhat az a régi vágyam, hogy lássak vadon élő kardszárnyú delfineket, ugyanis többször is látták már őket e várostól nem messze. Ráadásul vadregényes táj, Skóciába régóta vágyunk mindketten. Na majd meglátjuk :)

Aberdeen

Mindenkinek azt kívánom, hogy a vágyaitok idén (is) váljanak valóra, és legyen 2015 még boldogabb, még színesebb, mint amilyen az előző volt!

Gone girl

Bár már akkor meg akartam nézni, amikor még a moziban vetítették, vannak bizonyos filmek, amikhez idő kell, míg készen állok a befogadására (illetve könyvnél is jártam már így; pl a Száz év magánnyal 2 éven át szemeztem a polcon. S lám, már 8x(!) kiolvastam).

Már látatlanul is tudtam, hogy ez valami más lesz. De hát miért is ne lenne az, hisz a rendező nem más, mint maga David Fincher (Harcosok klubja, A hetedik, Benjamin Button különleges élete, és egyik kedvenc filmemhez, a Zuhanáshoz is elég sok köze volt). Oh, igen, a zseniális David Fincher.

Az első fél órában kibontott történetben (csupán a jéghegy csúcsa) találkozunk a férjjel, aki egy gyönyörű, amerikai családi házban él, s hazaérve nem hogy felesége hűlt helyét találja, de arra utaló nyomokat, hogy dulakodás történt. Aztán ahogy a rendőrökkel karon öltve bogozzuk a szálakat, egyre több gyanús momentum kezd feltűnni, amik noha a férjre irányítják a gyanút, de ez közben további kérdéseket vet fel.

Filmjeinek mágikus erejét, felejthetetlen élményét a váratlan fordulatok, kifordított élethelyzetek adják. A jól ismert, már-már előre várt, "hinni-véljük-hogy" jeleneteket megfogja a sarkuknál fogva, jó alaposan megrázza, majd kifordítja őket. Hát így lesz egy "vajon tényleg ő ölte-e meg a feleségét vagy esetleg felbérelt valakit erre a feladatra? Esetleg harmadik személy tehette?" kvázi előrelátott végkifejlet-hármasból egy napok múlva is hatása alatt tartó történet, ami minden, csak az nem, amire számítunk.

A 'Holtodiglan' olyan film, ami mer játszani. Mer nem csak maszatolni, de tűhegyes élességgel megmutatni jellemtípusokat, miközben a szereplőkkel olyan szinten azonosulni, hogy bár már lement a stáblista, te még mindig csak ülsz, magad elé meredve, és érzed a szorítást a mellkasodban.
Kötelező!

Visszakapcs

Az előző három napban aktív álombeli élményeim voltak, teljesen kifejlett történettel.
Így például utaztam negyedmagammal az űrben (a járművünk egy zöldes árnyalatú Wartburg 312-es, sunshine tetővel!), majd beleütköztünk egy másik galaktikus űrhajóba, amit idegenek vezettek. Elvittek a bolygójukra, ahol csapatunk megismerkedhetett a kultúrájukkal (teljesen emberszerűek voltak, de csak barna hajszínűek), életvitelükkel. Pl a lakóépületeik takaros vidéki kertesek, a munkahelyek pedig modern üvegépítmények. Rengeteg állat közt élnek, így találkoztam tarajos süllel, oroszlánnal, elefánttal, kutyával...mondjuk most, hogy így felsoroltam őket, jellemzően Afrikában honos élőlényekkel :)

Aztán tegnapi alfában tett kirándulásom során találkoztam az "igazi" apámmal (?wtf? a jelenleginél mitől igazibb azt nem tudom), aki titkos ügynök. Mindig figyelemmel kísérte az életem alakulását a távolból, és sajnálata jeléül, hogy sosem tölthettünk együtt időt, kaptam tőle egy mini Brumi mesekönyvet (kiskoromban imádtam, Panaszmuki neve volt a legviccesebb), hogy ezzel is jelezze, tényleg figyelt rám.

Ma pedig... hát igen, ma bankot raboltam. Azaz nem csak én, harmad magammal együtt, és igazából én nem is csináltam semmit, csak néztem, hogy jön-e valaki (zárás után, a kihalt pénzintézetbe törtünk be), de a zsozsóból azért részesültem. Utána viszont eszméletlenül bűntudatom lett, pláne hogy a rendőrök is elkezdtek körözni minket. Még korábban megbeszéltük a tettestársakkal, hogy a Kálvin téren találkozunk a templomnál, de tovább mentem a metróval, és aztán teljesen elbizonytalanodtam, mert hát nem akarok börtönbe kerülni! Gyorsan hazamentem és egy könyvbe rejtettem a kaszált zsozsót, majd újra elindultam a kálvinra, ahol a többiek már várakoztak. Én elbújtam az épületen belül, őket pedig elkapták..később pedig ellenem ejtették a vádakat, mert hogy én voltaképp nem is csináltam semmit, de azért megdorgáltak, hogy legközelebb ne barátkozzak ilyen hajlamú emberkékkel a jövőben :))

jan 24

Jaigen, és 20 éves HS7 szülinapi koncert yeaaaah. Ha meg akartok majd találni, akkor azt a lányt keressétek, aki "ott táncol a budi tetején" :)) Najó, remélhetőleg annyit nem fogok inni sose :)

2015 eddig azt hozta magával, hogy nem túlzottan sok motivációm van blogot írni. Más dolgokhoz viszont annál több.

Valami van (telihold), mert aludni egyre kevesebbet igényelek mostanság, és nem a "forgolódom össze-vissza és mindenféle hülye gondolatok jönnek-mennek" variáció áll fenn, hanem egyszerűen nem vagyok álmos. Ennek köszönhetően viszont a kis kagylómintás gondolatfüzetem egyre több lapja került megtöltésre (ahhoz bezzeg van motiváció és ihlet is), és a lakás több része is már ragyog a tisztaságtól (igaz, csak kb 1 napig tart - de hát kutyával már csak ilyen az élet, nem áltatom magam :)).

Más: Bé szülinapja rohamosan közeleg, és illő lenne összerittyenteni valami túrós-gyümis-joghurtos csodát. Bemelegítő körnek megpróbálkozom egy egyszerűbb meggyes pitével, lássuk mi sül ki belőle, s ha az megy, akkor szintet lépek és belevágok a projektbe. Drukkoljatok, mert az ilyen háziasszonyi dolgokon mérem le milyen anya leszek :))

Viszláthello

Azt hiszem, idén nem fogok bele az "értékeljük az előző évet" projektbe, mert mindent összevetve tudom, hogy szenzációs időszak volt, és a 2015-ös is az lesz, sőt, ha lehetek merész, mégszenzációsabbat remélek. Mert hát legyünk őszinték, a multik is mindig nagyobb célszámokat tűznek ki az új évre, hát miért ne vágynánk mi, földi halandók is mindig többre, izgalmasabbra, jobbra?

Na jó, ha lehet kívánni, akkor 2015-re azt szeretném, hogy legyen sokkal több időm mindazokra, akiket szeretek, hogy legyek velük figyelmesebb, türelmesebb, törődőbb. S hogy azért idén is bővüljön azok köre, akiket barátaimnak nevezhetek.

Nem tudom mások hogy vannak vele (utólag mindig rájön az ember, hogy nincs egyedül az érzéseivel), de azt is be kell ismernem, hogy veszítettem pár barátot, sőt, olyanok is vannak, akik kicsúsztak a "bizalmi elit" közül. Nem mondanám, hogy nem járt szomorúsággal konstatálni mindezt, de azt gondolom, nem érdemes energiát adni olyanoknak, akik nem tudnak mit kezdeni vele, sőt, esetleg még vissza is élnek vele

Összességében véve kívánom, hogy idén legyünk önzetlenebbek, figyelmesebbek, és "szeretőbbek", hisz minden, mit adunk, visszatérül, tőlünk függ csupán, hogy az jó-e avagy rossz.

Azt hiszem végére is értem a tósztnak :) Boldog Újévet mindenkinek!