2014. február 19., szerda

| | | 0 csiripelés

A tegnapi Ü4-re gyakorlást nagyon élveztük Chilivel. A szlalomunk már szuperjó, Hegyesfülű abszolút lelkesen dolgozott velem, öröm volt nézni. Az akadály is jó, lendületes, csak a váltás nehéz; az akadály (függő karika) gyors tempójából hirtelen kell lassítani, hogy a szlalomot kihagyás nélkül megcsinálja.
A bójával viszont akadnak szépséghibák, történetesképp hogy nem közvetlenül mellé teszi le magát, hanem úgy kb 10-20 centire tőle, amiért pontlevonás jár. Úgyhogy formálással kezdjük az elejéről, a távolság folyamatos növelésével.
Egyébként azt tapasztalom, hogy a libatepertőért sokkal nagyobb bevetéssel dolgozik, mint a sertésért. Ezt egy empirikus kísérletben be is bizonyítottam :) Egyik kezembe vettem az egyikből, másikba a másikból, megszagoltattam vele mindkettőt, majd: "melyiket kéred?" felvetéssel vártam, hogy mit reagál. Minden(!!) esetben azt választotta, amiben a libatepertő volt, pedig váltogattam hogy melyik kézben melyiket tartom. (természetesen minden választás után megkapta mindkét falatot).




Cs

| | | 0 csiripelés
Az egyre erősödő inszomniát kihasználva rászoktam a 'Girls' című sorozatra, ami magyarul a Csajok" név alatt fut. Olykor zavarba ejtően naturalista jelenetek vannak benne, illetve a második évadban már egyre több a mell-mutogatás, de talán még elviselhető, ha lehet ilyet mondani. Nem prűdség, de nekem nem tetszik ez az egyre teret hódító "trend", hogy a sorozatokban rendre döntögetik a tabukat és bizonyos jelenetek már pornó filmbe illőek, annyira mutatnak mindent, és sokáig(!). Lásd Trónok harca (pedig szeretem a sorozatot!). Nem gondolom hogy ettől nőne bárminek is a művészi értéke -vagy hát nem tudom különben miért "terhelik" a nézőt ilyen képsorokkal..szerintem igenis zavarba ejtő.

Nem a tabudöntögetés ellen vagyok, hisz épp a rebellisség tetszik a 'Girls' -ben. Végre nem egy "minden karakternek tökéletes teste és arca van" sorozat, sőt. A 24 éves főszereplő, Hannah egy mindent megtapasztalni akaró, Élet-éhes lány, aki mellesleg önbizalomhiányos, ha szerelemről van szó, de egyébként szabadszellemű értelmiség, aki nem fél kimondani, amire gondol vagy épp megtenni azt. Ezért elég sokszor kerül idióta szituációkba. (Mellesleg elég duci, amit csak hangsúlyoz, hogy a sorozat stylist-ja iszonyúan gáz és előnytelen ruhákat ad rá)

A barátai is mind hús-vér karakterek, akik szintén az Élet érzelmi és anyagi tengerén igyekeznek boldogulni, ki több, ki kevesebb (de inkább utóbbi) sikerrel.

Az én kedvencem Jessa, a világutazó, szabadelvű lány. Tetszik a lazasága, a minden fölé helyezkedése, az életfelfogása, és a stílusa! Ó, a stílusa, az nagyon. Ő a kalapos lány az alsó képen.


| | | 0 csiripelés
Melyik a jobb: ha a varázslat valósággá válik vagy fordítva?

virrasztó

2014. február 18., kedd

| | | 0 csiripelés
| | | 0 csiripelés
Azt hiszem, elég nehéz hangulatembernek lenni. Egyik nap még nyákos-nyúlós a hangulat, másnap (hah! vagy akár 5 perc múlva) már rózsás tündérfényes konfettis...
Esettanulmánynak is beillennék :)

Ma írt Ági, hogy gyakoroljunk Ü4-re, úgyhogy este irány a kutyasuli, gyakoroljuk a szlalomot, az akadályt és a bóját. Chili pedig majd remekel :)

vendég

| | | 1 csiripelés
Pár hónappal ezelőtt ismerkedtem meg Judittal, a Kőbányai kutyasuli vezetőjével. Van egy Tonik nevű foxterriere, aki bizonyos kutyák társaságában befeszül, így először terápiás jelleggel csatlakozott hozzánk, hogy Tonik szokja más blökik közelségét.

Az utóbbi pár hónapban egyre többször kutyázunk együtt, mert Judit nagyon szimpatikus, sőt, voltunk már moziban is ketten, és tervezünk közös borozós-sütögetős estet, holnapra pedig meghívott hozzájuk a sulira mantrailing-re. El sem tudnám mondani, mennyire jó érzés, hogy a kezdeti ismerősökből páran barátokká váltak. Úgy tartják, felnőtt korban nehezebb szorosabb kapcsolatokat kialakítani, s én úgy gondolom, hogy ha sikerül, azok viszont igenis lehetnek szoros, erős és fontos kötelékek.

Már alig várom, hogy ott legyek a Kőbányai kutyasulin holnap! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy más tükör iskolán hogy zajlanak az oktatások (egy pótfoglalkozást is látok majd), milyen a hangulat, a környezet, a gazdik, meg úgy egyébként, "a hely szelleme". És remélem Chili is jól érzi majd magát :)

2014. február 17., hétfő

| | | 0 csiripelés
A jelenlegi ügyintézések annyira stresszelnek, hogy visszatértek azok a tünetek, amik a Villányi úti lakásban olyan sokszor annak idején. Vagyis nem bírok elaludni, zenét kell hallgatnom hozzá, és ha végre mégis sikerül álomba merülnöm, akkor többször felriadok, és reggel azzal a bizonyos furcsa, rossz érzéssel a gyomromban, amit a hasonló szindrómában szenvedők jól ismernek.

Mindeközben egyre messzebbről látom magam, ahogy a városi utcák között szlalomozva érkezem a munkába, majd távozom innen, miközben egy belső hang folyamatosan dübög odabent: "rab vagy csupán, bárhová mész. Rab vagy, hisz testbe születtél, s gondolataid foglyaként kötelességek tartanak falak közé zárva!". És sajnos olyan igaza van...