Ádámnak
"Ezek a pillanatok mind elvesznek idővel, mint a könnyek az esőben..."
(Szárnyas fejvadász)
Nevek
John Anderson -az ügyeletes maci, ő a rangidős. Neki saját élettörténete is van.
Edgar - John Anderson legjobb barátja
Earl -rénszarvas Svédországból....hátőh..
Té maci...csak mert Mutocsnál van a párja; A.
Teddy maci -a hagyományos
Repülő mókus -ő az egyedüli anonim
A többiek tiszteletére pedig -akik csúnya véget értek (pl Karl -a leharapott orrú gumisüni) - 1 perces néma csöndet kérnék...
Olvastam egy lány blogjában, hogy ő mindennek nevet ad, és nem is érti, miért néznek rá olyan furin mikor a gyertyatartó felé nyújtja a kezét, és az ahhoz közel ülőtől megkérdezi: "ideadnád Rottenbillert?" :P Azért ennyire nem vagyok elvakult :)
U.i.: De a biciklimnek természetesen ugyebár van neve (Főnix alias Szilaj, a vadvölgy paripája, ahogyan azt úgyis tudjátok már), és ha lesz kocsim, őt is elnevezem majd valahogy :)
Vettem egy karkötőt, még Á-val. Gombok vannak benne, és nekem annyira tetszik, hogy ennyire egyedi. De furák az emberek. Mások nem tudnak örülni az apróbb dolgoknak ("Okéé..gombok...hűh.").
Tegnap e-mailben megkaptam a Szegény Dzsoni és Árnikát hangoskönyvi változatban, és természetesen azonnal indítottam is vele a Winampot. És hirtelen, a semmiből, felelevenedtek a magnó előtti kuporgások, vagy mikor csak úgy betettem a kazit pötyizés közben, meg úgy egyébként. Érdekesek ezek a felszabaduló emlékképek.
Pötty ismét meglepett a kedvességével. Igazság szerint bizonyos dolgokban figyelmetlen, ezzel szemben viszont apró, ámde lényeges dolgokkal kapcsolatban egyáltalán nem az. És az sem elhanyagolható, hogy rég aludtam ilyen mélyen és jól, úgy meg pláne régen ébredtem, hogy mosolyogva egy bögre kávét nyomnak a kezembe. Ennek örömére -hogy pár kétséget kilökött a folyton kombináló agyam- a mosolygós napocskás -csigás fehér pólóba jöttem, amit a Jeans Clubban vadásztam. Vicces :)Azt hiszem, két különálló esettanulmányt lehetne írni a személyiem viselkedési és gondolkodásbeli változásairól, amelyek nem hogy napról-napra, de óráról órára is képesek hátraarcba vágni magukat.
Most érkezett a hír (biztos forrásból -mondhatnám úgy is, hogy személyes tapasztalat), hogy az emberi nem bizonyos hím egyedei érdekes irányt vettek az evolúciós fejlődésben. Valószínűleg az áltagos agyi kapacitásban és értelmi képességekben, felfogóképességben történő drasztikus szintcsökkenés eredményeképp, létrejött az ún. "sorbaállás-jelenség", ahogyan azt a kívülállók emlegetik. Eszerint ugyanis a széles átlag húzóereje sokakat magával ragad. Minden túlzás nélkül érvényes ezen példányokra, hogy tizenegyedszeri magyarázat után sem képesek felfogni a szavak értelmét. Valószínűleg ennek oka nem csak azok definiálási képességének hiánya, de sorba rendezésük értelmének fel nem fogása is. A "Price for retards" díj mai nyertese V. Csaba ügyfél, aki személyi jogainak és testi épségének veszélyeztetettségét vélte felfedezni egy január 7-i napon, a bank egy biztonsági őre által. A köszönő beszéde valahogy így hangozhat:
"Köszönném..őŐő...éd'sanyámnak, mer' ilyenkor így illik. Valamint ama kedves ügyintéző hülgynek, kivel 21 percet beszélhettem panaszomról. Köszönöm! Köszönöm! Azt azér' még elmondanám, hogy felháborító, hogy miért kellett aláírnom a nyilatkozatot, mikor átvettem a bankfiókban a panaszt. Miér' kell nekem azt aláírni? Mi az, hogy..."
-köszönjük, a beszédet! Még egyszer nagy taps V.Csabának! Leülhet.
U.i.2: Hát nem ééééédi a mai Google profile? Ezt a képet tették ki mára:
Hurt
Kint megint esik a hó. Szeretem az ilyen időt -de hisz tudjátok :)
rövid
Amúgy meg kellemes a reggel. Olyan mélyen aludtam, hogy arra sem ébredtem fel, amire amúgy mindig. Az agyammal meg bizonyára valami gond adódott. Szerintem krónikus skizofréniában szenvedek :)
Már alig várom a 6-át. Végre szabadnap, ráadásul szombat, és mehetek anyuékhoz...hiányoznak.
Amúgy láttam egy könyvet. Nagyon sablon, nagyon nagyon...de meg kell vennem. Az életem múlik rajta. Tudod, Szaki, ami 4000 HUF-ba került, és nagy szemeket meresztve olvastam fel neked ott a Libriben...kék borítója volt :P A címére már nem emlékszem.
Éreztétek már úgy, hogy minden tevékenység csupán arra hivatott, hogy valamiről elterelje a figyelmed? És hogy erre csak akkor jössz rá, mikor épp egy afféle üresjárat alakul ki -elég pár perc mondjuk munka közben..
Azt hiszem, venni fogok még egy szélharangot. Olyat, ami kagylóból van. Egy első emeleti ablakba van kirakva ilyen. Olyan csodálatos hangja van! Ilyesmi lehet, mikor suhintasz egyet a varázspálcáddal :) Igaz, hogy ezzel négyre emelkedne a szélharangjaim száma, de azokból sosem
elég! Már alig várom a fizut, mert kapásból tudok pár dolgot, amit mindenképp be kell szereznem. Pl:
- Azt a bizonyos Cat Noir -os fémplakátot
- törött tükröt a hobbi boltból a szobámba, hogy abból csináljak bordürt
- Prizmákat az ablakhoz, hogy szivárvány vetüljön a padlóra
- kagylóból készült szélharangot
- valami sötétítő függöny sem ártana az "ajtóm" elé
- plusz kell egy mélyhűtő, mert ami volt, azt elvitte jogos tulajdonosa
Mindig kell valami :)
A mai nap olyan fáradt, sötét sárga. Tudjátok, amibe egy ici zöld is vegyül. Ma beszéltem Nagyival. Vicces, mert az elején elhajtott, mondván, hogy most "a Charlie megy a tévében, de utána sem lesz jó, mert akkor meg rögtön kezdődik egy másik", úgyhogy végül 2 órával később visszahívtam :) Jó volt hallani a hangját. Amikor nincs nagy rohanás a munkahelyen, szoktunk beszélni.
Kérdések mára: Kék vagy piros? Szélharang vagy lámpabúra? (nem részrehajló válaszokat kérnék) Őőő Tv vagy rádió? Fecske vagy sárgarigó?
Zagyva
Találtam egy régi-régi képet. Úgy 4 évvel ezelőttről...5. Az utolsó osztálykiránduláson készült, ez speciel épp Párkányban. A kép címe: A boszorkány :)) Amúgy elég ronda vagyok rajta, de nagggyon jól néz ki, hogy a macseknak ugyanolyan a szeme színe, mint a pulcsinak :)Amúgy épp Ludmillát hallgatok. A nővéremtől kaptam , aki a minap itt volt egy barátnőjével, Zsuzsikával. Gyönyörű az a lány! Úgy néz ki, mint Csipkerózsika! Nem viccelek.
A tegnapom vásárlással telt. Elvertem egy valag pénzt, de ezt még vizsgaidőszak alatt megígértem magamnak -hogy muszáj legalább egy nadrágot vennem, mert az égető. Ebből lett (a gatyán kívűl) egy karkötő (ááállati jól néz ki), egy pár fülbevaló, pár póló, egy könyv, és egy fehérnemű. Bubifújó sajnos nem volt a Mammutban :(
Szaki különös beletörődéssel bírta a strapát, pedig a Promod egész üzletét, A-tól Z-ig végignéztük, majd a Jeans Clubot is. Azért a könyvesboltban visszatért az arcszíne -ott legalább mindketten hazai pályán mozogtunk :) Szóval érdekes, de jót mulattunk. Frei kávézójában forrócsokit szürcsöltünk. Hangoskönyvet kerestünk egy újságosnak hitt könyvsarok-komplexumban. Persze, hogy nem volt, de azért meg kellett próbálni. Jobb, ha ad neki egy esélyt az ember, mint ha nem. Mert nekem akkor is KELL a Szegény Dzsoni és Árnika hangoskönyvben!!! Az Alexandrában volt...két-három évvel ezelőtt még...legalábbis az eladó srác ezt állította. De már nincs, a Libriben meg még ennyit sem tudtak róla..
Aztán How i metet is néztünk, gőzölgő kakaók mellett, igaz, pár részt nem töltött be a gép. Mindegy, a lényeg, hogy jól szórakoztunk. Szívtuk egymás vérét rendesen :)
