Nos, a kéthetes szabinak vége, sok sok jó dolog történt ebben az elmúlt időszakban.
Az első és legfontosabb: sikeresen levizsgáztam, azaz mára diplomás kutyaoktató lettem!!! Szó szerint hányingerig izgultam szét magam, annyira stresszeltem magától a ténytől, hogy
1) ha az írásbeli nem sikerül, nem mehetsz tovább szóbelire
2) a szóbelin Korom Gábor vizsgáztat.

1) 50 pontból max 10-et hibázhattál. A kérdések 50mp-ig voltak kivetítve, a kapott papíron kellett kisatíroznod, hogy A)B)C)D) vagy E) a helyes válasz.
Meglepődtem, mert azt hittem icit több lesz, de csak 5 hibapontom lett! Jéééj!
2) Három tételt kellett húzni. Mivel a 41-ik vizsgázó voltam, addigra már minden vizsgáztató szeretett volna hazamenni, így ha magabiztos voltál a tudásodban, az első mondat után jelezték, hogy "köszönöm, következő tétel!". Így mindhárom tételből csak pár szót mondtam, és már vége is volt. Soha rosszabbat! :)

Azért persze hozzá kell tennem, hogy az egyhetes szeminárium kőkemény volt; hiszen nem elég, hogy minden nap reggel 9-től d.u. 5-ig ill 6-ig bent ültél a padban és fogadtad be a tudást bőszen jegyzetelve, de utána hazaérve Chili és az egyéb házi teendők után még minden egyes nap le kellett ülni tanulni, hogy a rengeteg leadott anyagot meg is jegyezd. Tanulás késő estig, utána másnap reggel kelhetsz korán, hogy kezdődjön elölről. Ez hétfőtől szombatig, vasárnap pedig a nagy megmérettetés.

Igaz ami igaz, csak azok nem mentek át, akik icit félválról vették vagy éppenséggel már eleve kudarcra ítélték saját képességüket..

A szabi második részét pedig Tihanyban töltöttük. Egy hét édes pihenés, ahol vahúrunk és mi magunk is tökéletesen kikapcsolódhattunk. Szuper volt. Igaz, Chili 9 életéből immáron kettőt le kell húznunk, egyet a múltkori zuhanása miatt, egyet pedig a mostani ismétlésért...megjegyzem egy szőre szála sem görbült. Viszont most már tuti fix, hogy fentről külön vigyáz rá valaki, szóval drága Gondviselés, ismét nagyon köszönöm!

(Gondolhatnánk, hogy ötévesen már nagyjából benőtt a feje lágya, de nem, neki eszetlenül kell rohangálnia és belevetnie magát a bokrok közé, amik mögött viszont egyből mély szakadék tátongott. És belerohant! Hogy? Miért? És egyébként is; mire gondolt?!?)